A mai Békés Megyei Hírlapban az alábbi válasz jelent meg a jegyző asszony tollából:

„A Lehet Más a Politika által a Békés Megyei Hírlap 2010. szeptember hó 30-ai számának 4. oldalán megjelentett fizetett politikai hirdetésre válaszolva az alábbaikat teszem közzé:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 68/1999. (I. 28.), a427/2002. (IX. 12.), az 590/2005. (XI.17.), valamint az 526/2008. (IX. 18.) közgy. határozatával döntött a politikai pártok önkormányzati tulajdonú ingatlanokban történő elhelyezéséről. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata minden párt számára egyenlő feltételekkel biztosít helyiséghasználatot, és erről minden esetben határozatot hoz.

Békéscsaba Megyei jogú Város Jegyzőjének nincsen jogszabályi lehetősége arra, hogy döntsön az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatáról.

Egyebekben az önkormányzat fent ismertetett gyakorlatáról, amely mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a Lehet Más a Politika békéscsabai szervezetét már 2010. július 19. napján kelt levelemben tájékoztattam.

Dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője”

Még mielőtt reagálnék pontonként a válaszra, idézzük teljes terjedelemben azt az ominózus júliusi levelet.

„Tisztelt Gál Anita!

A pártok ingatlanhasználatának tekintetében kialakított eddigi gyakorlatra vonatkozóan, valamint a Lehet Más a Politika (LMP)megyei szervezetének elhelyezési lehetőségével kapcsolatban alábbiakról tájékoztatom.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt évek során – bár jogszabályi kötelezettsége ebben a vonatkozásban nem állt fenn – oly módon segítette elő a pártok tevékenységét, hogy részükre kedvezményesen, külön bérleti díj nélkül, a rezsiköltségek megfizetése mellett biztosított ingatlanhasználatot.

Az LMP esetében ugyanilyen feltételekkel van lehetőség ingatlan bérlésére.

A rendelkezésre álló lehetőségek áttekintését követően személyes találkozót kezdeményezek Önökkel részletek egyeztetése érdekében.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Békéscsaba, 2010. július 19.

Üdvözlettel,

dr. Szvercsák Szilvia
jegyző”

Lefordítva:

Kedvezményesen, a bérleti díj 100%-ának elengedése mellett kapnak bérbe a pártok ingatlant Békéscsabán. Csak a rezsi költségeket kell megfizetniük. Ezt helyi rendelet nem szabályozza, ez a kialakult gyakorlat, amit az LMP-nek is felajánlottak.

Miért nem fogadjuk el az ingyen ingatlant? Mindenki örül az ölébe hullott ajándéknak, nem?

Szerencsére az LMP-ben különös figyelmet fordítunk a szabályos működésre és utána néztünk az ide vonatkozó jogi háttérnek. Két fontos momentumra bukkantunk.

Az első Alkotmánybírósági határozatot. Vegyük szemügyre ezt is és segítsünk értelmezni a békéscsabai jegyzőnek.

„… sérti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. § (2) bekezdésében foglaltakat, amely kimondja, hogy költségvetési támogatásban részesülő szerv párt részére vagyoni hozzájárulást nem adhat, és ilyen szervtől párt vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Azzal, hogy az önkormányzat az önkormányzati választásokon listát állító, helyiséget bérlő pártokat az Ör. 2. 26. § (5) bekezdése alapján bérleti díjkedvezményben részesíti, a bérleti díjon keresztül a Ptv. által tiltott támogatást nyújt a pártoknak.” 

Tehát a47/2002. (X. 11.) AB határozatarról szól, hogy Ferencváros Önkormányzata helyi rendeletben írta elő, hogy az önkormányzati választásokon listát állító pártok részére kedvezményesen adott bérbe ingatlanokat. Ez tiltott párttámogatásnak minősül.

A másik momentum, egy alkotmánybírósági beadványt, amit tavaly tavasszal adott be az LMP nevében dr. Schiffer András. Ebben azt kifogásolta a jogász, hogy Eger városa helyi rendeletben szabályozta, hogy az önkormányzati választásokon listát állító pártok részére kedvezményesen biztosít ingatlant. Ez két ponton ütközött magasabb rendű jogszabályokba: a piaci ár alatt (tehát kedvezményes vagy ingyenes) megkapott pártiroda tiltott párttámogatásnak minősül, s megkülönböztetést sem lehet tenni az egyes ingatlanbérlők közt. Alább az indoklás idézve az eredeti beadványból.

„A hasonló tárgykörben született 47/2002.(X.11.) Abh. (Abh1) és 63/2008(IV.30.) Abh. (Abh2.) kimondták: „Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésébe foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie.(...)Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos.(...)Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során (…) akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést,ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között.”

(…) „Az Abh1 erre figyelemmel állapította meg, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása során nyújtott kedvezményeknek a helyi önkormányzással, az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokhoz kell, hogy kapcsolódjanak. Az Abh1 három esetkörben látja alkotmányosan alátámaszthatónak az ilyen kedvezményeket:(1) az önkormányzat gazdasági érdekei;(2) az önkormányzati feladatellátást segítő közérdekű tevékenység;(3) valamely önkormányzati feladat ellátása. A R-ben kedvezményezett pártok egyik körbe sem tartoznak, s a pártok alkotmányos funkcióinak betöltéséhez éppen az Abh2-ben is vizsgált törvényi joganyag biztosít -direkt és indirekt- központi költségvetési támogatást.”

Tehát „nem is a pártokat,hanem a helyiségbérlő jogalanyok összességét kell homogén csoportnak tekintenünk. A R. 1.§-ban meghatározott pártok és más helyiségbérlők közötti megkülönböztetésnek nincsen alkotmányosan elfogadható indoka,így az egész jogszabály sérti az Alk.70/A §-t.”

Lefordítva: vagy minden egyes bérlőnek, legyen az párt, civil egyesület, vállalkozás, stb. egyforma feltételekkel adhat bérbe az önkormányzat ingatlant. Tehát például mindenkinek bérleti díj nélkül (csak rezsit fizetve), vagy például mindenkinek picai áron számított bérleti díjat felszámolva. Olyan verzió nem lehetséges, hogy az aktív pártoknak ingyen, másoknak meg piaci áron! Tehát a jegyző válasza nem nyugtat meg bennünket, amikor csak annyit állít, hogy a pártoknak egyforma feltételekkel adják bérbe az ingatlanokat. Ez ugyanis nem elég, minden bérbevevőnek ugyanazon feltételekkel lehet ezt megtenni.

A jegyző feladatáról a 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról szóló törvény szól, a 36. paragrafus (3) pontja értelmében „A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.” Tehát dr. Szvercsák Szilviának lenne kötelessége szólni a testületnek a válasz levelében felsorolt közgyűlési határozatok esetében, hogy nem felel meg a fent idézett jogszabályoknak.

Erre felhívtuk a figyelmét a tegnapi levélben, amihez csatoltuk teljes terjedelemben az idézett két dokumentumot. Úgy tűnik a jegyző asszony nem vette a fáradtságot, hogy végigolvassa az összesen 8 oldalnyi két dokumentumot, különben rájött volna, hogy a csabai gyakorlatot sürgősen meg kell változtatni.

Az LMP csak piaci áron, szabályos körülmények között fog irodát bérelni Békéscsabán.