Eddig minden elnyomó hatalom ellenállhatatlan vágyat érzett a Horthy-rendszertől kezdve Rákosi és Kádár rendszeréig, hogy alattvalónak nézett polgárainak elmagyarázza az 1848-as forradalom megünneplésének keretében, hogy a saját hatalmuk szó nélküli eltűrése miért egyenértékű Petőfiék lázadó tettével. Nem kivétel ez alól a jelenleg rajtunk uralkodó Fidesz-bagázs sem. Ők is megpróbálták feledtetni az égbekiáltó különbséget az 1848-as és a mostani hatalmi törekvések között. Pedig 166 éve vezetőink célja a modern magyar állami gépezet és társadalom megteremtése volt, a jelenlegi kormányzat viszont vissza akarja rángatni hazánkat a középkori viszonyokba.

Az idei városi megemlékezésen Vantara Gyula, aki csabai polgármesterségét hamarosan a parlamenti munkátlanságra akarja cserélni, erőltetett párhuzamaival és merész fantáziával próbálta szónoklatában bizonygatni, hogy ő és díszes társasága a márciusi ifjak méltó utódai. Pofátlan módon emlegette beszédében a ’48-as jobbágyfelszabadítást (tévesen földosztásnak mondta), miközben nekünk azzal kellett szembesüljünk az elmúlt években, hogy az állami földbérletet fideszes haverok nyúlják le! Kétségtelenül azzal tette a koronát szónoklatára Vantara, amikor a ’48-as csabai események ecseteléséről hirtelen a saját kampánybeszédére váltott át. Szóba hozta az állítólagosan Csabára került összesen 25 milliárdra rugó pályázati pénzeket (bár arról hallgatott, hogy ebből vajon hány milliárd gazdagította a Fidesz pártkasszáját, amiből telik például Vantara ezer plakátjára). Szó szerint így fejezte be március 15-i ünnepi beszédét:

„Országgyűlési képviselőként Békéscsaba és környéke közös fejlesztését tartom a legfontosabbnak. Úgy gondolom, hogy ezt az utat kell tovább folytatni. Mindannyian egy fejlődő Békéscsabát és térségét szeretnénk látni. Ehhez azonban össze kell fognunk, hogy tovább folytathassuk az elkezdett utat. Szükség van a márciusi ifjak bátorságára, az 1848-as csabaiak lelkesedésére, a közös tenni akarására, szükségünk van az 1848-as államférfiak bölcsességére, a ’48-as szabadságharc hőseinek kitartására. Ez tehát 1848 üzenete számunkra. Elődeink emlékét azzal is ápolhatjuk méltóképpen, hogy merjünk tenni a holnapért, a városunkért, a környező települések fejlődéséért, hazánk előrelépéséért. Kérem, támogassanak ezen az úton, hogy a következő években ugyanez a lendülettel fejlődjék Békéscsaba, hogy minél előbbre lépjünk ezen az úton.”

Ez az út számunkra sajnos négy év alatt világosan kirajzolódott. Az államigazgatás, a média, az oktatás, az önkormányzatok, a kórházak, az igazságszolgáltatás elfoglalása a Fidesz által és sok-sok közpénz zsebre vágása. Ezen az úton egy újabb gyalázatos lépés történt március 15-én: nemzeti ünnepünk lenyúlási kísérlete.

Az LMP sajtótájékoztatója

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. október 18-i üléséről

 Gál István megyei elnök:

Közmeghallgatáson több témát is felvetettem, köztük a mindennapos testnevelés és a tornatermi kapacitások kérdését.

Mint köztudomású, városunkat is kötelezték arra, hogy általános és középiskoláit adja át az államnak, de az épületek fenntartási költsége maradt a miénk.

A közoktatás másik változtatása a mindennapos testnevelés bevezetése, felmenő rendszerben 4 év alatt megvalósítva. Ez 67 %-os óraemelést jelent. Amivel személy szerint csak egyet tudok érteni.

Megkérdeztem, hogy történt-e felmérés arról, hogy Békéscsabán van-e, lesz-e elegendő tornatermi férőhely a megnövekedett igényekhez képest? Ugyan tudjuk, hogy minden iskolának van tornaterme, de azokat még a kisebb óraszámra, bár nagyobb gyereklétszámra tervezték.

Ha nincs elegendő férőhely, tervez-e beruházást városunk annak érdekében, hogy diákjaink megfelelő körülmények között tornázhassanak?

A polgármester úr válasza: az udvaron is lehet tornázni, s egyéb módokon is le lehet tudni a tornaóra kötelezettséget. Engem ezzel nem nyugtatott meg, s valószínűleg a csabai szülőket sem. A két kérdésre a polgármester úr a választ nem adta meg. Bár közölte, hogy a kormány tornaterem-építési programot indít.

Nos a helyzet az, hogy csupán egy 3 milliárdos tornaterem-építési program van a 2014-es költségvetésben, s 2015-ben is csak ennyit terveznek.

Ezzel szemben összesen 82 milliárd forintot tervez költeni az állam 2014-ben stadionokra. 2017-ig pedig összesen 345 milliárd  forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés sporttal kapcsolatos beruházásokra.

Néhány százezer stadionlátogatóra ennyit szánnak költeni.

Eközben a közel 1,3 millió általános és közép- iskolás testnevelési körülményei javítására 3 milliárd jut majd.

Ezek a számok hűen kifejezik hazánk jelenlegi vezetésének társadalom szemléletét és értékrendjét.

 Takács Péter képviselő:

 A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja azon fejlesztési irányok kijelölése volt, melyekkel Békéscsaba csatlakozni kíván 2014-2020 között uniós költségvetési időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz. Ehhez első lépés a fejlesztési irányok meghatározása, majd az Integrált Városfejlesztési Stratégia aktualizálása. A magam részéről üdvözöltem, hogy ebben a munkahelyteremtést elősegítő beruházások előkelő helyen szerepelnek. Többször hangsúlyoztuk, hogy a város legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya, mert meglátásunk szerint nem a közmunka fog megoldást jelenteni családok százainak, hanem a kiszámítható, megfelelő, megélhetést biztosító foglalkoztatás. Azt is szorgalmaztuk az elmúlt években, hogy a városnak az eddiginél lényegesen nagyobb intenzitással kell szerepet vállalnia befektetés ösztönzésben és a helyi gazdaság megerősítésében. Reméljük, ennek első jele ezen fejlesztési irányok között a munkahelyteremtés kiemelt szerepeltetése. Az ülésen javasoltam, hogy a turizmusfejlesztés célkitűzései közé kerüljön be az Élővíz csatorna teljes rehabilitációja.

Támogattuk, hogy a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Programhoz a saját erő kiváltása érdekében kerüljön benyújtásra támogatási igény a BM EU önerő alapra. Reméljük a kért támogatást megkapjuk, mert ha nem, akkor 2014-ben 362 millió, 2015-ben pedig 651 millió forintot kell előteremteni. Ez összesen több, mint egymilliárd forint, mely jelentősen megterhelné Békéscsaba költségvetését. Az előterjesztés tárgyalásakor megkérdeztem a város polgármesterét, hogyan állunk az aradi vízbázisról érkező jobb minőségű víz áthozásával. Válaszából kiderült, az aradi „vízprogram” úgy tűnik, kútba esett. Ehelyett a határ innenső oldalán próbálnak majd kutakat fúrni. Már csak az a kérdés, ezzel a lehetőséggel eddig miért nem számoltak és hogy mennyi pénz lett elköltve a meghiúsulni látszó beruházásra eddig?

A közterület használat rendjéről szóló rendelet módosítása szabályozza, hogy hol lehet és hol nem a városban életvitelszerűen tartózkodni. Vitathatatlan, hogy ez elsősorban a hajléktalanokat érinti. A rendelet két fordulós, tehát a benne foglaltakat a novemberi közgyűlés fogja véglegesíteni, addig megteheti mindenki az észrevételeit. Az előterjesztéssel egyet értettem, mert a városban régóta működik a hajléktalan ellátás. Üzemel a hajléktalan szálló, a nappali melegedő, ahol lehet aludni, főzni, mosni, tehát életvitelszerűen tartózkodni. Ott szakemberek foglalkoznak nehezebb sorsú embertársainkkal, továbbá különösen a téli hónapokban utcai szociális munkások segítenek a rászorulókon. A Családsegítő Szolgálat az utóbbi években pályázati pénzből számos olyan programot indított, melyek a hajléktalanok társadalmi reintegrációját hivatott segíteni.

A szeptemberi közgyűlésen tettem fel képviselői kérdést a város polgármesterének Szarvas Péter elmozdításával összefüggésben. A válaszból az derült ki, hogy polgármester úr  nem tett lépéseket Szarvas Péter felmentésével kapcsolatban. Ez azért sajnálatos, mert így az ország egyik legfelkészültebb közlekedési szakemberét veszítettük el. Megítélésem szerint a város egyénileg megválasztott országgyűlési képviselőjének és polgármesterének helyzetéből adódóan mindent meg kellett volna tenni a vezérigazgató úr felmentésének elkerülése érdekében.

Az LMP sajtótájékoztatója

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. szeptember 27-én megtartott üléséről

Gál István Elek megyei koordinátor

Időközönként tájékoztatják a testületet a határozatokról. Köztük rendszeresen olyanokról, amelyeknek 6-7 éve lejárt a határideje.  A tegnap lejárt határidejű határozatokról pedig gondolom, 5 év múlva fogjáktájékoztatni a testületet. Az embernek olyan érzése van, hogy a hivatalban egy szobában tartják a kinyomtatott határozatokat egy jó nagy halomban. Időnként odaküldik az egyik hivatali dolgozót, hogy villával forgassa meg a papírokat, hogy be ne penészedjenek, ellenben szépen száradjanak. S amikor már évek alatt szépen pergamenszerűvé száradtak, akkor a jegyzőasszony felmarkol belőlük, s felmutatja, ezek már lejártak!

Gál István Elek, megyei koordinátor:

Június 2-án, vasárnap az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz konferenciát rendezett Merre van előre címmel. Ezen a rendezvényen a fő előadóként olyan közismert közéleti személyiségek is elmondták  véleményüket, mint dr. Sólyom László, volt köztársasági elnök dr. Róna Péter, közgazdász professzor, dr. Ángyán József fideszes képviselő, aki valóban szabadságharcot vív a magyar gazdákért. A sikeres konferencia célja hazánk közéleti és gazdasági viszonyai és bolygónk állapota miatti aggódás kifejezése és a kiút megmutatása volt.

A hétvégén az idei Pedagógus napon megéltük, hogy már nem csak kitüntetésről, hanem a pedagógusok tüntetéséről is szólnak a hírek. Az LMP szolidaritásáról biztosítja a tanítókat, tanárokat , s nem ért egyet a pedagógus kamara létrehozásával, mert egyértelmű a diktatórikus, mindent maga alá gyűrni akaró fidesz-hatalom célja: a szakszervezetek helyett egy központilag vezérelt bábtestületet szeretne, amellyel az egyeztetést játszhatná el.

Az alábbiakban az április 2-ai sajtótájékoztatón elhangzottak leírását tesszük közzé.

Gál István Elek, az LMP megyei koordinátora:

A Lehet Más a Politika tisztújító kongresszusa megválasztotta legfelső vezetését, az Országos Választmányt, melynek tagja lett Gál Anita is, a Békés megyei területi szervezet tagja, korábban a megyei szervezet koordinátora, majd az Országos Politikai Tanács tagja Rajta kívül még a Dél-Alföld hangját erősíti egy szolnoki és egy szegedi tag is a 13 tagú testületben, melyben többségben vannak a vidékiek. Ahogyan a másik vezető testületben, az Országos Politikai Tanácsban is és a tagságban is jelentős többségben vannak a vidékiek, rácáfolva arra a néha előbukkanó tévhitre, hogy az LMP fővárosi párt lenne.

Kép: MTI

Aláírást gyűjtenek a fideszesek „Magyarország nem hagyja magát” szlogennel.

Szerintem hiányzik egy mondat emellől: 

Mindenesetre arra jó ez az aláírásgyűjtés, hogy megtudjuk, hogy mennyi naiv vagy tájékozatlan ember van még Magyarországon, aki elhiszi, hogy az aláírására szükség van a rezsi csökkentéshez.

Ezek az emberek lehet, hogy 3 éve nem olvasnak újságot, nem hallgatnak rádiót, nem néznek tévét, s főleg nem beszélgetnek ismerőseikkel?

Ugyanis 2010 óta tapasztaljuk a 2/3-os parlamenti túlerő minden gátlástalanságát: az egyetlen nap alatt végigzavart törvényalkotást, a magánnyugdíj-pénzek lenyúlását, a kormányhatalmat ellensúlyozni hivatott intézmények erőszakos átszervezését és pártkatonákkal feltöltését. S még napestig sorolhatnánk, hogy miket tett meg ez a hatalom anélkül, hogy megkérdezte volna a polgárait.

Tényleg azt hiszik ezek az emberek, hogy szükség van az aláírásukra a gáz és villanyárak megváltoztatására? Pedig csak azért van a Fidesznek szüksége az aláírásukra, hogy továbbra is fenntartsák, tovább építsék ezt az egyre zsarnokibbá váló párthatalmat, hogy tökéletesítsék a Kubatov-listákat.

Ez a kormány a múltat veszi példának, egy új középkort akar, amelyben elmozdíthatatlanok az új nemesek, ők állnak a társadalmi piramis tetején.

A mostani aláíróknak pedig egyetlen szerepet szánnak: ők lesznek  a jövő jobbágyai.

A kormány újabb látványos pótcselekvésbe kezdett: aláírásokat gyűjt a rezsicsökkentés védelmében, ahelyett, hogy a valódi megoldást megszavazta volna a növekvő közmű-számlák ellen. Az LMP energiahatékonysági beruházásokról szóló részletes költségvetési javaslatot nyújtott be, de azt leszavazta a kétharmad. Úgy tűnik egy évvel a választások előtt fontosabb a 10%-os kampányfogás reklámozása a Fidesznek, mint a hosszútávon is eredményes rezsicsökkentő- és munkahelyteremtő programok elindítása.

Fotó: www.sikerado.hu