Sajtótájékoztató, Békéscsaba, 2012 december 18
intézményi átalakításokról, belvárosi átépítésről, adósságelengedésről
Gál István Elek (LMP megyei koordinátora): Szeretettel köszöntök mindenkit! Sajnos ez a mostani városi közgyűlés sem volt személyeskedésektől mentes, de reméljük majd nyugodtabb légkör lesz a jövő évben. Mindenesetre Békéscsaba elveszítette iskoláit, de ezen a közgyűlésen megtudtuk, hogy helyette megkaptuk a megyei kéményseprőket. Reméljük, hogy ez majd szerencsét hoz a városnak!
Takács Péter (LMP békéscsabai önkormányzati képviselője): … reméljük a legjobbakat. A legutóbbi közgyűlésen folytatódott az a folyamat, amely ezt az évet jellemezte államosítás szempontjából a tűzoltóságot követően elkerült a kórház a várostól – mármint fenntartás szempontjából – most pedig a köznevelési intézmények egy jelentős része – a szakképző intézmények, a gimnáziumok és általános iskolák – és egy elég sajátos formula jön létre a magyar közoktatási rendszerben, mert hogy átkerült a Minisztériumhoz, illetve a Klebesberg Intézmény Fenntartó Központhoz az igazgatók kinevezési jogköre, továbbá átvállalja az állam a pedagógusok munkabérét, az igazgatók fizetését, illetve ezeknek a vonzatait, ugyanakkor minden más költséget gyakorlatilag otthagy az önkormányzatoknak. Mindig, minden alkalommal elmondtam, hogy szerintem a rendszerváltást követően bármilyen összetételű volt Békéscsabának a testülete, bárhogy hívták a polgármestert, igyekezett mindig mindent megtenni annak érdekében, hogy a saját iskoláinak jó fenntartója legyen, és ez hellyel-közzel sikerült is. Tehát azt gondolom, nem csak Békéscsabán, hanem általában az országban viszonylag jól működő rendszer volt, ez különösen igaz a megyei jogú városok tekintetében. Mindig nagyon büszkén mondtam el, hogy Békéscsaba a megye meghatározó iskolavárosa, reménykedjünk benne, hogy ebben az új – rendkívül sajátos helyzetben – ezt a pozíciót sikerül megőrizni. Ennek az előterjesztésnek a következménye lett a Békéscsabai Intézmény Ellátó Centrumnak a megalapítása, amely szintén számos kérdést vet föl. Az egyik legfontosabb, hogy hogyan tudják majd azt a problémát megoldani amely abból adódik, hogy szétválik a munkáltatói és a működtetői jogkör egymástól. Ez alatt azt értem, hogy eddig az intézmény igazgatójának a beosztottja volt a kisegítő technikai személyzet és ő irányította őket, ami teljesen racionális, de azáltal, hogy szétválik ez a két rész, így a munkáltatói jogokat egy teljesen más igazgató fogja gyakorolni, mint aki a napi 8-10 óráját ott tölti az intézményben. Ez külön kérdésként merül föl, hogy ezt lehet-e majd hatékonyan működtetni, ezen felül külön kérdés, amit bizottsági ülésen fölvetettem, hogy mennyire sikerül a munkaerő megtartás elvét érvényesíteni.
A város egyik legnagyobb beruházása jelen pillanatban a belváros revitalizációs program, amiről számos esetben szót ejtettünk itt az elmúlt években. Az köztudott, hogy mi nem értettünk egyet a Szent István tér lezárásával és azt gondolom az a probléma, ami elsősorban a tömegközlekedés területén az utóbbi hetekben, hónapokban fölvetődött és ez minden szempontból minket igazol. Nem örülök neki, mint ahogy nem nagyon tudjuk értelmezni azt se, hogy miért kell azokat a díszköveket kicserélni másik fajtára és másik színűre, amely nem rég került elhelyezésre színház illetve az Univerzál előtt. Főleg azért nem értjük, mert a 90-es évek végén egy városi pénzzel támogatott beruházásként valósult meg az a bizonyos szakasz, ami tartott a Fiume sarkától a Munkácsy utcáig.
Tehát még nem is egy viszonylag kis beruházásnak tekinthető és az előterjesztés, ami ezzel kapcsolatban jött a csabai belvárosi Parkolóház Kft-ről szólt, mégpedig mindjárt úgy indul a belváros revitalizációs programnak az első átadott eleme, hogy mindjárt tagi kölcsönt kell részükre folyósítani, ez nem igazán jó ómen. Megkérdeztem a Vagyonkezelő vezérigazgatóját, hogy százalékos arányban ki tudná-e fejezni az elmúlt hetekben a Parkolóház indulása óta milyen volt a kihasználtság? Azt mondta, olyan 30-40%-os a kihasználtság, ami az ismert körülmények ellenére is alacsony, és elsősorban az a magyarázata, hogy az emberek ha bejönnek ügyeket intézni a városba, pl. a Kormányhivatalba, vagy Polgármesteri hivatalba, akkor természetesen a legközelebbi helyen akarnak parkolni és igyekeznek kihasználni a lenti, a Parkolóházon kívüli parkolókat, amik pl. a Munkácsy utcán, vagy a Posta közben, vagy a Szabadság téren vannak. Meggyőződésem szerint ezen a helyzeten az se fog segíteni, hogy a város a Parkolóházon kívül december 1-től megemelte a többi külső parkolónak a díját. Azért is elgondolkoztató ez, mert az összes többi külső parkolónak a díja egy az egyben megy a Vagyonkezelő Zrt-hez.
A Gyermekélelmezési Intézmény alapító okiratát módosította a közgyűlés. Ennek az intézménynek a telephelyévé vált Békéscsaba, Széchenyi utca 4., ami közismert nevén most már a Csabagyöngye Kulturális Központ, és indoklás szerint Gyermekélelmezési Intézmény fogja működtetni az ott működő 40 férőhelyes vendéglőt. A kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy miért kell telephellyé nyilváníttatni magát a Széchenyi u. 4-et, mert két önkormányzati fenntartású intézmény között is úgy szokott történni ez a dolog, hogy kötnek egy megállapodást. Az egyik működteti a profiljának megfelelően – nem vonom kétségbe, hogy a Gyermekélelmezési Intézmény miért ne működtethetné - és bérleti díjat fizet annak, akijé valójában tulajdonjogilag a vendéglő. Tehát e tekintetben azt gondolom, hogy nem kellett volna telephellyé minősíteni a Széchenyi utca 4-et, hanem egyszerű megállapodással kellett volna ezt a kérdést kezelni. Itt arról volt szó, hogy nem fizet bérleti díjat, hanem valami más konstrukcióban fogják ezt megoldani. Magam is kíváncsian várom, hogy mi lesz ez a konstrukció, hogyan fognak elszámolni, meg hová vezet ez a történet.
A legutóbbi sajtótájékoztatón szóba hoztam azt a képviselői kérdést, amely azzal volt kapcsolatos, hogy a tiltott és közösség ellenes magatartások tekintetében – amelyet májusban fogadott el a közgyűlés – mit értünk az egyéb madarak kategóriájában? Ez jelent meg úgy a Csabai Mérlegben, hogy „lehet-e Békéscsabán cinegét etetni?” Hála az Alkotmány Bíróságnak most már lehet! Tehát az Alkotmány Bíróság azt a törvényt, amelyre alapozva a jegyző asszony beterjesztette ezt a helyi rendeletet, megsemmisítette, ettől kezdve az Önkormányzat egyetlen dolgot tehetett, hogy ő is hatályon kívül helyezte ezt a rendeletet.
Ha a 2012-es évet nézzük elmondhatjuk, hogy a város vezetése 2006 óta az egyik legtöbbet hangoztatott célkitűzése a munkahelyteremtés volt. Ha e tekintetben megnézzük ezt az évet, akkor van valami nagyon szomorú történet ebben. A Hungaropharma telephelyének a felszámolása, ahol közel 100 munkahely szűnt meg, valamint az évek óta folyó intézmény racionalitási program keretében kb. újabb, megközelítőleg 80 státusz szűnt meg, elsősorban közoktatási intézményekben. Azt is hozzá kell tenni, hogy Békéscsabán vannak olyan vállalkozók, akik munkahelyet létesítettek a nehéz gazdasági helyzet ellenére, itt a Csabametált és a Linamart szokták említeni.
Ennek az évnek az utolsó, egyik fontos fejleménye volt, mely az önkormányzatokat érinti Magyarországon, az adósság állomány átvállalás. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városára rá is fér ez a kormányzati segítség, amely természetesen az adófizetők pénzéből történik. Ezt fontos leszögezni. Elsősorban azért fér rá Békéscsabára, mert 2006-ban, amikor a jelenlegi városvezetés került pozícióba, akkor 2 és fél milliárd volt az adósságállomány, most pedig 13 milliárd. Tehát meg ötszöröződött. Azért is helyes célkitűzés a Fidesz által vezetett kormánytól, mert ezek a nagy összegű tartozások a magyar városok és települések jelentős részében 2006 után halmozódtak föl, amikor is a fideszes vezetésű települések elkezdtek nagy ütemben fejlesztési célú hiteleket felvenni és kötvényeket jegyezni. Reméljük, hogy ez a kormányzati átvállalás hatékonyan fogja segíteni Békéscsaba pénzügyi stabilitását.
Köszönjük az érdeklődést és békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk, illetve sikerekben gazdag boldog új esztendőt mindenkinek.
