Az LMP sajtótájékoztatója

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. október 18-i üléséről

 Gál István megyei elnök:

Közmeghallgatáson több témát is felvetettem, köztük a mindennapos testnevelés és a tornatermi kapacitások kérdését.

Mint köztudomású, városunkat is kötelezték arra, hogy általános és középiskoláit adja át az államnak, de az épületek fenntartási költsége maradt a miénk.

A közoktatás másik változtatása a mindennapos testnevelés bevezetése, felmenő rendszerben 4 év alatt megvalósítva. Ez 67 %-os óraemelést jelent. Amivel személy szerint csak egyet tudok érteni.

Megkérdeztem, hogy történt-e felmérés arról, hogy Békéscsabán van-e, lesz-e elegendő tornatermi férőhely a megnövekedett igényekhez képest? Ugyan tudjuk, hogy minden iskolának van tornaterme, de azokat még a kisebb óraszámra, bár nagyobb gyereklétszámra tervezték.

Ha nincs elegendő férőhely, tervez-e beruházást városunk annak érdekében, hogy diákjaink megfelelő körülmények között tornázhassanak?

A polgármester úr válasza: az udvaron is lehet tornázni, s egyéb módokon is le lehet tudni a tornaóra kötelezettséget. Engem ezzel nem nyugtatott meg, s valószínűleg a csabai szülőket sem. A két kérdésre a polgármester úr a választ nem adta meg. Bár közölte, hogy a kormány tornaterem-építési programot indít.

Nos a helyzet az, hogy csupán egy 3 milliárdos tornaterem-építési program van a 2014-es költségvetésben, s 2015-ben is csak ennyit terveznek.

Ezzel szemben összesen 82 milliárd forintot tervez költeni az állam 2014-ben stadionokra. 2017-ig pedig összesen 345 milliárd  forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés sporttal kapcsolatos beruházásokra.

Néhány százezer stadionlátogatóra ennyit szánnak költeni.

Eközben a közel 1,3 millió általános és közép- iskolás testnevelési körülményei javítására 3 milliárd jut majd.

Ezek a számok hűen kifejezik hazánk jelenlegi vezetésének társadalom szemléletét és értékrendjét.

 Takács Péter képviselő:

 A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja azon fejlesztési irányok kijelölése volt, melyekkel Békéscsaba csatlakozni kíván 2014-2020 között uniós költségvetési időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz. Ehhez első lépés a fejlesztési irányok meghatározása, majd az Integrált Városfejlesztési Stratégia aktualizálása. A magam részéről üdvözöltem, hogy ebben a munkahelyteremtést elősegítő beruházások előkelő helyen szerepelnek. Többször hangsúlyoztuk, hogy a város legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya, mert meglátásunk szerint nem a közmunka fog megoldást jelenteni családok százainak, hanem a kiszámítható, megfelelő, megélhetést biztosító foglalkoztatás. Azt is szorgalmaztuk az elmúlt években, hogy a városnak az eddiginél lényegesen nagyobb intenzitással kell szerepet vállalnia befektetés ösztönzésben és a helyi gazdaság megerősítésében. Reméljük, ennek első jele ezen fejlesztési irányok között a munkahelyteremtés kiemelt szerepeltetése. Az ülésen javasoltam, hogy a turizmusfejlesztés célkitűzései közé kerüljön be az Élővíz csatorna teljes rehabilitációja.

Támogattuk, hogy a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Programhoz a saját erő kiváltása érdekében kerüljön benyújtásra támogatási igény a BM EU önerő alapra. Reméljük a kért támogatást megkapjuk, mert ha nem, akkor 2014-ben 362 millió, 2015-ben pedig 651 millió forintot kell előteremteni. Ez összesen több, mint egymilliárd forint, mely jelentősen megterhelné Békéscsaba költségvetését. Az előterjesztés tárgyalásakor megkérdeztem a város polgármesterét, hogyan állunk az aradi vízbázisról érkező jobb minőségű víz áthozásával. Válaszából kiderült, az aradi „vízprogram” úgy tűnik, kútba esett. Ehelyett a határ innenső oldalán próbálnak majd kutakat fúrni. Már csak az a kérdés, ezzel a lehetőséggel eddig miért nem számoltak és hogy mennyi pénz lett elköltve a meghiúsulni látszó beruházásra eddig?

A közterület használat rendjéről szóló rendelet módosítása szabályozza, hogy hol lehet és hol nem a városban életvitelszerűen tartózkodni. Vitathatatlan, hogy ez elsősorban a hajléktalanokat érinti. A rendelet két fordulós, tehát a benne foglaltakat a novemberi közgyűlés fogja véglegesíteni, addig megteheti mindenki az észrevételeit. Az előterjesztéssel egyet értettem, mert a városban régóta működik a hajléktalan ellátás. Üzemel a hajléktalan szálló, a nappali melegedő, ahol lehet aludni, főzni, mosni, tehát életvitelszerűen tartózkodni. Ott szakemberek foglalkoznak nehezebb sorsú embertársainkkal, továbbá különösen a téli hónapokban utcai szociális munkások segítenek a rászorulókon. A Családsegítő Szolgálat az utóbbi években pályázati pénzből számos olyan programot indított, melyek a hajléktalanok társadalmi reintegrációját hivatott segíteni.

A szeptemberi közgyűlésen tettem fel képviselői kérdést a város polgármesterének Szarvas Péter elmozdításával összefüggésben. A válaszból az derült ki, hogy polgármester úr  nem tett lépéseket Szarvas Péter felmentésével kapcsolatban. Ez azért sajnálatos, mert így az ország egyik legfelkészültebb közlekedési szakemberét veszítettük el. Megítélésem szerint a város egyénileg megválasztott országgyűlési képviselőjének és polgármesterének helyzetéből adódóan mindent meg kellett volna tenni a vezérigazgató úr felmentésének elkerülése érdekében.