A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.-t (BVC)  18 éve hozta létre Békéscsaba önkormányzata azzal a céllal, hogy segítse a város mikro-, kis- és középvállalkozóit, teremtse elő a működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nonprofit BVC-nek az ingatlan-bérbeadás az elsődleges tevékenysége.

Ahogy az alábbi táblázatból is látszik, a piaci árnál alacsonyabb áron kínál az induló vállalkozások számára iroda- és raktárhelyiségeket.

A Vállalkozói Centrum a gazdaságfejlesztés motorjává vált az elmúlt évek alatt, aki saját beruházásai révén megkönnyíti a békéscsabai KKV-k működését, s ezáltal közvetetten a helyi munkahelyteremtést ösztönzi. Lássuk hogyan sikerült ezt a „nagykorúvá” érett kft-nek!

A legutóbbi, 2010-es évben az árbevétel-arányos adózott eredménye (ROS) 26,3%, ami mind a BVC működésének 18 éve alatt, de a város többi vállalkozásához viszonyítva is a legjobb teljesítmény. Az előző évhez képest 28,5%-kal tudták növelni az árbevételük és 16,5%-kal nőtt a hasznos alapterület. Mindeközben egyetlen forintnyi hitelük sincs, sőt, jelentős saját pénzeszközzel rendelkeznek.

Mivel nem célja a BVC-nek profit-termelés, ezért a felhalmozott tőkét beruházások önerejére használja fel, hogy még nagyobb volumenben tudjon biztos támaszt nyújtani a helyi vállalkozóknak. Ezt a gyakorlatot nyomon tudjuk követni az elmúlt 18 évben, hiszen közel 6-szorosára nőtt a tárgyi eszközeinek értéke, ami szinte teljes egészében az inkubátorházi csarnokbővítéseket jelenti. Mivel a gazdasági válság ellenére is magas fokú kihasználtsággal működnek a bérbe adható irodái, így igény jelentkezik további bővítésre is. A cég rutinos vezetése már meg is találta a Dél-Alföldi Operatív Program egyik kiírását, amely 50%-os vissza nem térítendő támogatással ösztönzi új inkubátorházak építését. A BVC a maradék részt -, amely nagyjából 50 millió forintra becsülhető – saját forrásból elő tudta volna teremteni. De a csabai önkormányzat az utolsó pillanatban megüzente a cégének: most először a 18 év alatt osztalékot szeretne kivenni: 40 milliót. Ezáltal 2011-ben a BVC semmilyen jelentős beruházást nem tud folytatni, a szinten tartás, a stagnálás lehet az egyetlen reális célkitűzés.

Mivel indokolja az önkormányzat ezt a lépést? A polgármester egy interjúban elismerte: a BVC-től elvett 40 millióval a működési hiányt próbálják betömni. Tehát nem egy másik, jövedelmezőbb, nagyobb hozamot kínáló projektre szánják az osztalékot, hanem szimpla lyuk-tömködésre.

Az állami források teszik ki az önkormányzati bevételek nagy hányadát, melyek az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak. Eközben a kiadási oldal stabilnak mondható. A csökkenő állami források ezért nagy kihívást jelentenek a település vezetőségnek, amire alapvetően háromféleképpen válaszolhatnak:

1. csökkentik a vállalt feladataik számát,
2. a meglévő feladatokat olcsóbban, hatékonyabban látják el,
3. saját bevételeiket növelik.

Az első lehetőség egy bizonyos ponton túl nem alkalmazható, anélkül, hogy a közszolgáltatások ellátását ne veszélyeztetnénk. A második alkalmas lehet, amennyiben egy átfogó szervezési-vezetési reformban gondolkoznak a városvezetők, nem pedig fűnyírásszerű költségcsökkentésre. Kétségkívül a legkevesebb fájdalommal és érdeksérelemmel járó megoldás a harmadik, tehát olyan lehetőségek felkutatása, ami növeli az önkormányzat bevételeit. Most nézzük meg ezért ezt részletesebben!

Az Ötv. szerint az önkormányzatok az alábbi jelentősebb saját bevételekkel rendelkezhetnek:

• a helyi adók és illetékek;
• saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;
• átvett pénzeszközök;
• az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;
• az intézmények alaptevékenységeinek bevételei;
• kamatbevételek;
• részvények, kárpótlási jegyek, államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése;
• egyéb pénzügyi befektetések bevételei;
• önkormányzati ingatlanok értékesítése, bérbeadása;
• privatizációból származó bevétel.

Helyi adót nem akar emelni az önkormányzat, ezt már kinyilvánította a polgármester. Mivel eladható vagyona nem sok maradt, ám úszik a kötvény-adósságban a város, így az egyetlen valódi alternatíva a saját vállalkozások által elérhető bevétel-növekedés.

Békéscsaba önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő vállalkozásai, intézményei mind veszteségesek, egyedül a BVC-nek nem kell költségvetési támogatást megszavazni minden évben a közgyűlésnek, sőt, évről évre szépen gyarapítja a város tulajdonát. Önök szerint logikus lépés az egyetlen aranytojást tojó tyúkot fogyókúrára fogni?

Anélkül, hogy feszegetnénk hogyan jutott az önkormányzat odáig, hogy működési költségekre kell hamarosan hitelt felvennie, adunk pár tippet, hogy a BVC-től elvett 40 milliót honnan máshonnan kellett volna lefaragni:

Takács Péter LMP-s önkormányzati képviselőnket idézzük a márciusi közgyűlési jegyzőkönyvből: „Mi indokolja a 30 millió forintos városmarketing költséget? Személy szerint nem találkozott komolyabb városmarketingre utaló kiadvánnyal. A hivatal informatikai feladatainak ellátására 48,5 millió forintot irányoz elő, illetve 9 millió forint számítógép beszerzés is szerepel. Mit takar a feladat, ami közel 50 millió forintba kerül? Ingatlanértékesítéshez kapcsolódó kiadás a 3. számú melléklet szerint 55 millió forint. Szintén a 3. sz. melléklet 5. oldalán kötvénykibocsátás címszó alatt szerepel 140 millió forint, amelyből 38 millió forint a személyi kiadás. Ez sikerdíj, vagy a következő időszakban kiadásra kerülő kötvény költsége? 3. sz. melléklet 10. oldalán médiakapcsolat címszó alatt 24 millió forint lett előirányozva, ami a Csaba Tv közvetítési díját foglalja magába?”

Megértenénk, ha esetleg lenne egy városi szintű pénzkezelési-beruházási stratégia és átmenetileg szükség van a pénzbőséggel rendelkező BVC segítségére, s a kivett 40 millióból esetleg el lehet kerülni egy magas kamatteherrel járó hitelfelvételt. Hiszen ezzel a város spórolni tudna. De gondoljunk a jövőre: a már említett inkubátorházi bővítéssel 3 év alatt 50 milliós befektetésre 160%-os hozamot érhet el a város, amennyiben értékesíti ezt a vagyontárgyat. A mostani szűkös időkben bűn elesni egy ilyen lehetőségtől! Ezért javasoljuk, hogy az önkormányzat közgyűlése írjon alá egy ígérvényt amiben rögzíti, hogy az inkubátorcsarnok-bővítés önerejét (a likviditás-zavarok után) átvállalja saját költségvetéséből.