Vegyünk részt minden szavazáson! Kicsiny részhatalmunkat a szavazáson adhatjuk át olyan embereknek, pártoknak, akik arra kérnek felhatalmazást, hogy a meghirdetett programjukat valósítsák meg. Természetesen, ha nem azt valósítják meg, akkor becsaptak bennünket, s nem tekinthetők demokratikus pártnak, legközelebb nem szavazunk rájuk.

Vegyünk részt a szavazáson, mert minden szavazat számít, (ugye minél kisebb a szavazók köre, annál inkább). És azért is, mert a szavazástól való távolmaradással azt mondjuk ki saját magunkról, hogy velünk azt csinálhatnak, amit akarnak. Rólunk majd mások döntenek. Szavazáskor mindig van választás. Ha csak rossz jelöltek vannak, akkor a legkevésbé rosszat támogatva, még mindig a saját sorsunkért tettünk erőfeszítést. Olyan nincs, hogy mind egyforma. Ha vásárolni indulunk, tudjuk, hogy van választásunk, mert különböznek az áruk és árak. Ha van különbség az egyes termékek között, hogyne lenne különbség az összehasonlíthatatlanul bonyolultabb pártok, és programjaik között.

A demokráciában nem csupán a négyévente lezajló választás a fontos, hanem a két választás közötti tevékenység is. S nem csak a képviselőké, hanem a választópolgároké is. Vezetőink könnyen azt hiszik, azt tehetnek, amit akarnak. Tehát kísérjük figyelemmel, hogy miként gazdálkodnak a rájuk bízott joggal, közös vagyonnal. A legközelebbi választáson ugyan mi alapján döntünk, ha nem figyeltük mit csinálnak? Csupán az ígérgetés alapján? Demokráciában a legfőbb mérce a tett, a választás nem alapulhat mindig megelőlegezett bizalmon, csak az első alkalommal. Emlékezzünk!

Ne csupán figyeljük politikusainkat. Jelezzünk vissza! Legyen tudatában a képviselő, hogy egyetértenek döntéseivel a választók, vagy sem. Természetesen ne csak a kritikáinkat fogalmazzuk meg levélben, interneten vagy élőszóban. Vannak tisztakezű politikusok is, akiknek elfogyhat a belső indíttatásuk, ha nem érzik, hogy akikért küzdenek, - az egyszerű polgárok - nem állnak mögöttük.

Tájékoztassuk politikusainkat! Akármennyire zseniális egy képviselő, nem lehet ott mindenhol, nem tudhat mindenről. Információ kell a problémákról, tényekről, lehetőségekről, elképzelésekről.

Kisebb közösségekben mi is gyakoroljuk a demokráciát! Akkor jobban megértjük a nagypolitika működését is. Lehetnek kedvteléseink, a hozzánk hasonlók pedig egyesületben gyűlnek össze. Lehetnek értékeink, amelyek ápolására, védelmére érdemes szövetkezni. Lehet jótékonyságra alkalmunk, amely hatékonyabb ha közösségben végezzük.

Politizálhatunk aktívan is! Nem az ördögtől való a párt. A társadalom fontos funkciója, hogy a párttagság közvetítsen a vezetés és a pártonkívüliek között, foglalkozzon az átlagnál többet az ország ügyeivel, kiválassza a rátermett vezetőket. 1945-ben 2 millió párttag volt több tucat pártba gyűlve (most 100 ezer sincs). Nagyapáink, nagyanyáink még hittek a demokráciában. Nekik nem adatott meg, hogy szándékaik szerint éljenek, mielőttünk még nyitva a tér.

A demokrácia az együttgondolkodás rendszere, ahol összegyűlik, összeadódik az információ, amely alapján dönteni lehet. Összegyűlnek a szándékok, érdekek és kompromisszumos megoldásokat keresünk, hogy minél több embernek biztosítson optimális lehetőségeket a társadalom. Ahol a közösségi értékeket megfogalmazzuk és elfogadjuk. Ahol megélhetjük, nemcsak cselekvésében, hanem akaratnyilvánításában is, mi az a "demosz".