Békéscsaba, október 14. Az utcán napsütés és csípős levegő, bent a városháza dísztermében fülledt félhomály és süppedős székek fogadják az alakuló közgyűlésre érkezőket. Az átlagéletkor bőven 40 felett van, a vendégek szürke-feketébe burkolóznak, kettesével összehajolva suttognak és kutató szemekkel vizslatják az ismeretlen arcokat. Például engem is sokan kiszúrnak. Nem tudom, hogy a tűzpiros blézerem okozza a kíváncsiságot vagy pusztán a tény, hogy egy fiatal nő is érdeklődik politikai esemény iránt, de a tarkómon érzek pár súlyos tekintetet.
Volt-nincs program
Az ülés procedurális része gyorsan pereg, esküsznek égre-földre a képviselők, hogy betartják a betartatják a jogszabályokat. Miközben a polgármester szavalja az előző ciklus beszámolóját, észreveszem a díszterem plafonján éktelenkedő hatalmas repedést. Nem lehet túl régi.
Kezdek fészkelődni a helyemen, izgulok, mert a következő napirend elővezetéséből kiderül: most végre megtudom, hogy Vantara Úr mit szeretne csinálni polgármesterként a következő 4 évben Békéscsabával. Kár, hogy nem a megválasztása előtt árulta el a terveit. De hát akkor hova lett volna a meglepi, ugye… Olyan hatalmas bölcsességek birtokába kerültem a beszéd alatt, mint „ha több ember dolgozik, akkor sikeres az önkormányzat” illetve megtudhattam, hogy nem ártana összehangolni a munkaerő-piaci igényekkel a szakképzést a megyeszékhelyen. Csak két kérdés visszhangzik bennem e kijelentések után: az előző négy évben miért nem valósította meg a fideszes többségű testület e szép célokat? És ha eddig nem jártak sikerrel az erőfeszítéseik, akkor most milyen eszközzel fogják elérni?
Egy másik színfoltja a beszédnek az volt, amikor a polgármester kijelentette, hogy a családpolitika és a szociális hálózat nemzeti, stratégiai kérdések. Ezzel nehéz vitatkozni, ugyanakkor kissé kontrasztossá tette a gondolatot az, hogy a programbeszédben 2 db - azaz kettő darab - mondat szólt ezekről. Sajnos említést sem tett Vantara Úr például a fiatalok nagyszámú elvándorlásának okairól vagy a hatalmas sorban állásról, ami a bölcsődéket és az ifjúsági garzonházakat jellemzi. Megoldási javaslatokról pedig még utalás szintjén sem esett szó. Minek is rákötni a polgárok orrára, hogy mire költik az adóforintjaikat? Minek is rákötni a polgárok orrára, hogy hogyan fog változni a lakhelyük, otthonuk, szülővárosuk?
A beszéd többi része sem bővelkedett a konkrétumokban, így nehéz belekötni. Felsorolt nagyjából minden főbb ágazatot Vantara Úr, s mindegyikre ugyanazt a varázsszót mondta ki: fej-lesz-te-ni kell. Persze EU-s pályázatból és hitelből. Ez utóbbiról azt állította a polgármester, hogy „kezelhető szintű”. Ha a svájci frank alapú 4 milliárdos kötvénykibocsátás (kvázi adósság) 50%-os növekedése a kezelhető kategóriába tartozik nála, akkor vajon mekkora terhet nevezne kezelhetetlennek? (A megfejtéseket „220 felett” jeligével várjuk a bekes@lehetmas.hu címre.)
Kevesebb bizottság, kevesebb demokrácia
A bágyadt székfoglaló beszéden túl azonban akadt érdemi döntés is a gyűlésen: a korábbi 7 helyett csupán 4 bizottság fog működni. Az új rendszer eddig különálló bizottságok összevonásával valósul meg és ennek következményeként az ellenzék szerepe is csökken az új felállásban. A bizottságokban az önkormányzati képviselők foglalnak helyet és felkérhetőek ún. külsős szakértők is. Utóbbiak száma nem haladhatja meg az előbbiek arányát az egyes bizottságokban, s minden képviselő csak egy bizottságban ülhet. Hála a kormány nyári törvénymódosításának, az eddigi 27 helyett csak 17 képviselője (+ polgármester) van Békéscsabának. A monstre bizottságok létrehozásával ugyan az összmunka mennyisége nem változik, ellenben ehhez kevesebb önkormányzati képviselő és velük arányosan kevesebb külsős bizottsági tag jár majd. Tehát hiába kell kevesebb embernek tiszteletdíjat fizetni (aminek mértékéről egyelőre nem tudunk semmit, arról a kétharmaddal bíró Fidesz fog dönteni), ha romlik a bizottsági munka hatékonysága a túlterhelt tagok miatt.
Az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP egyetlen külsős bizottsági helyet sem kapna. Az arányosság elve súlyosan sérül, akár a választáson elért listás (Fidesz: 52%, MSZP: 20,2%, Jobbik: 12,5%, LMP: 9,1%), akár a megszerzett mandátumok számát tekintjük (Fidesz: 12, MSZP: 2, Jobbik: 2, LMP: 1).
E lépés tulajdonképpen egy olyan tendencia nyitófejezetének tekinthető, melyben egyre kevesebb embert vonnak be a döntések előkészítésébe és meghozatalába. Ez egyszerre csökkenti a helyi demokrácia erejét és a döntéshozatal eredményességét, s ezért elfogadhatatlan. Takács Péter, az LMP képviselője tartózkodott a szavazásnál.
