HTML

LMP Békés

Ez a Lehet Más a Politika (LMP) párt Békés megyei csoportjának és a vele szimpatizálóknak a blogja. Itt vitatkozhatsz közös ügyeinkről.

Mottó

"Ha az értelmes és tisztességes emberek távol tartják magukat a közügyektől, akkor a közügyeket ostoba és semmirekellő emberek fogják intézni."

/Széchenyi István/

Friss topikok

Kapcsolat

Gál Anita
gal.anita@lehetmas.hu

  • Adószám: 18199260-1-42
  • Nyilvántartási szám: 13284/2009 (Fővárosi Bíróság, határozat: 60043 / 2009.5)
  • Országos nyilvántartásbeli azonosító: 540/2009
  • Adatvédelmi nyilvántartási szám: 02846
  • Bankszámlaszám: 103000021050637449020191 IBAN: HU10 1030 0002 1050 6374 4902 0191 BIC/Swift: MKB HU HB

Blog

A legutóbbi, február 25-én tartott békéscsabai városi közgyűlésen megjelent a város egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője. Az ellenzéki képviselők, kihasználva a ritka alkalmat, kérdéseket fogalmaztak meg felé. Az egyik ilyen kérdésre elhangzott válaszból tudtuk meg, hogy április 1-vel összevonják a csabai és a gyulai kórházat. A képviselő úr ezt mint kész tényt jelentette be, melyre másnap a sajtóban ráerősített dr. Mészáros János, egészségügyi ellátásért felelős helyettes államtitkár. A bejelentéssel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Az első, hogy a döntés előkészítésbe miért nem vonták be a csabai testületet, illetve a területért felelős szakbizottságot? 
 Az elmúlt 6 évben időközönként szembesültünk az összevonás gondolatával. Először 2010 végén, majd 2012 augusztusában. Az utóbbi esetben az LMP nevében sajtótájékoztató keretében tiltakoztunk a szándék ellen, mert úgy ítéltük meg, hogy sem gazdasági, sem szakmai indokok nem támasztják ezt alá. 

"Takács Péter megyeszékhelyi önkormányzati képviselő szerint a Réthy Pál Kórháznak önállóan kell tovább működnie. Emlékeztetett, a város a rendszerváltás óta több száz millió forinttal támogatta az intézmény működését, fejlesztését. Emellett a kórház a város legnagyobb foglalkoztatója is."
A fenti idézet a tájékoztatónkról jelent meg a Beolon. Végül nem került sor a két intézmény összevonására. Megjegyzem, 2012. május 1-től államosították az addig önkormányzati fenntartásban működő kórházakat s talán nem volt véletlen, hogy néhány hónapra rá szóba került az integráció, hisz azóta más területen is megtapasztalhattuk, a jelenlegi kormány központosítási törekvéseit és döntéseit. 

rpk.jpg

 Ma az ügyben újra sajtótájékoztatót tartottunk dr. Árus Tiborral, az LMP Békés Megyei Szervezete Egészségügyi Munkacsoportjának vezetőjével. Ennek keretében egyrészt nehezményeztük, hogy a döntéselőkészítésbe nem vonták be a csabai testületet, másrészt azt, hogy rendkívül kevés információ áll rendelkezésre. Dr. Árus Tibor elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a szándékokról gyakorlatilag semmit nem tudunk. Az biztos, hogy hatástanulmányok nem készültek vagy nem tudunk róluk.     Elképzelhető, hogy a csabai betegeknek egyes vizsgálatokra most már Gyulára kell járni vagy fordítva. Nem tudni, hogy a meglévő magasabb szintű ellátások mennyire lesznek leépítve az intézményekben.
Az eddig ismert kevés nyilatkozatból annyit lehet tudni, hogy pillanatnyilag semmi sem változik. Amennyiben ez így van, akkor miért volt szükség az integrációra? Hosszabb távon, ha terveznek változásokat, akkor mik lesznek ezek és hogyan érintik a békéscsabai betegellátást?
 Tekintettel arra, hogy kész tények elé állították  Békéscsaba város önkormányzatát, ezért ma levélben kerestem meg a város polgármesterét, kérve, hogy a következő közgyűlésen kapjunk tájékoztatást az összevonás rövid és hosszabb távú következményeiről. Megítélésem szerint nem lehet közömbös számunkra, hogy a város egyik legnagyobb foglalkoztatójának és az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb szereplőjének, a Réthy Pál Kórháznak és az ott dolgozó szakembereknek hogyan alakul a jövőbeni sorsa.
dsc09931.JPG

fidesz_kokarda2.jpg

Eddig minden elnyomó hatalom ellenállhatatlan vágyat érzett a Horthy-rendszertől kezdve Rákosi és Kádár rendszeréig, hogy alattvalónak nézett polgárainak elmagyarázza az 1848-as forradalom megünneplésének keretében, hogy a saját hatalmuk szó nélküli eltűrése miért egyenértékű Petőfiék lázadó tettével. Nem kivétel ez alól a jelenleg rajtunk uralkodó Fidesz-bagázs sem. Ők is megpróbálták feledtetni az égbekiáltó különbséget az 1848-as és a mostani hatalmi törekvések között. Pedig 166 éve vezetőink célja a modern magyar állami gépezet és társadalom megteremtése volt, a jelenlegi kormányzat viszont vissza akarja rángatni hazánkat a középkori viszonyokba.

Az idei városi megemlékezésen Vantara Gyula, aki csabai polgármesterségét hamarosan a parlamenti munkátlanságra akarja cserélni, erőltetett párhuzamaival és merész fantáziával próbálta szónoklatában bizonygatni, hogy ő és díszes társasága a márciusi ifjak méltó utódai. Pofátlan módon emlegette beszédében a ’48-as jobbágyfelszabadítást (tévesen földosztásnak mondta), miközben nekünk azzal kellett szembesüljünk az elmúlt években, hogy az állami földbérletet fideszes haverok nyúlják le! Kétségtelenül azzal tette a koronát szónoklatára Vantara, amikor a ’48-as csabai események ecseteléséről hirtelen a saját kampánybeszédére váltott át. Szóba hozta az állítólagosan Csabára került összesen 25 milliárdra rugó pályázati pénzeket (bár arról hallgatott, hogy ebből vajon hány milliárd gazdagította a Fidesz pártkasszáját, amiből telik például Vantara ezer plakátjára). Szó szerint így fejezte be március 15-i ünnepi beszédét:

„Országgyűlési képviselőként Békéscsaba és környéke közös fejlesztését tartom a legfontosabbnak. Úgy gondolom, hogy ezt az utat kell tovább folytatni. Mindannyian egy fejlődő Békéscsabát és térségét szeretnénk látni. Ehhez azonban össze kell fognunk, hogy tovább folytathassuk az elkezdett utat. Szükség van a márciusi ifjak bátorságára, az 1848-as csabaiak lelkesedésére, a közös tenni akarására, szükségünk van az 1848-as államférfiak bölcsességére, a ’48-as szabadságharc hőseinek kitartására. Ez tehát 1848 üzenete számunkra. Elődeink emlékét azzal is ápolhatjuk méltóképpen, hogy merjünk tenni a holnapért, a városunkért, a környező települések fejlődéséért, hazánk előrelépéséért. Kérem, támogassanak ezen az úton, hogy a következő években ugyanez a lendülettel fejlődjék Békéscsaba, hogy minél előbbre lépjünk ezen az úton.”

Ez az út számunkra sajnos négy év alatt világosan kirajzolódott. Az államigazgatás, a média, az oktatás, az önkormányzatok, a kórházak, az igazságszolgáltatás elfoglalása a Fidesz által és sok-sok közpénz zsebre vágása. Ezen az úton egy újabb gyalázatos lépés történt március 15-én: nemzeti ünnepünk lenyúlási kísérlete.

k1.jpg

 

A közgyűlés kiemelten fontos napirendi pontja a város 2014. éves költségvetéséről szóló rendelet tervezete volt. Békéscsaba költségvetési helyzetét jelentősen könnyítette az elmúlt hónapokban, két fordulóban történt állami adósságátvállalás. Az átvállalt több mint 10 milliárdos összeg nagyobb hányada 2006 után lett felhalmozva, nemcsak nálunk, hanem a megyei jogú városok többségében, így azt lehet mondani, hogy a FIDESZ kormánytól ez egy logikus lépés volt.

 

A most elfogadott költségvetésnek változatlanul az egyik gyenge pontja a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Annak ellenére, hogy ez prioritásként lett megjelölve az anyagban, a fő összeghez képest minimális anyagi erőforrás szerepel erre a célra. A másik gyenge pont a kommunális felújításokra szánt alig több mint 200 millió forint. Egy ekkora infrastruktúrával rendelkező településen, mint Békéscsaba, évente minimum ennek a duplájára lenne szükség. Ahogy a tavalyi vitában, úgy most is szóba hoztam az erzsébethelyi orvosi rendelő felújításának a kérdését. Úgy gondolom, ennek megkezdése nem halasztható és a mintegy 280 milliósra becsült összeget kellő ütemezéssel akár saját forrásból is lehetne biztosítani. Ugyanez a megközelítés igaz a Mester utcára, melynek rendbetétele szintén halaszthatatlan, hiszen időközben gyűjtőúttá lett nyilvánítva.

orvosirendelőJamina.jpg 

A tervezethez két módosító javaslatot tettem. Kezdeményeztem, hogy a polgárőrség támogatására szánt 950 ezer Ft valamint a karitatív szervezetek pályázati keretösszege kerüljön megemelésre egy-egy millió forinttal a 30 milliós tartalékalap terhére. Úgy gondolom, ennek megszavazása érdemben nem befolyásolja a költségvetést, ellenben komoly segítséget jelentett volna civil szervezetek sokaságénak, melyek tevékenysége bizonyíthatóan városi érdekeket szolgál. Elgondolkodtató, hogy ez a módosító javaslatom a sajátomat is beleszámítva összesen 3 igen szavazatot kapott.

 

 Több mint egy éve szorgalmazom, hogy a volt Patyolat Vállalat telephelyének kármentesítésével kapcsolatban a közgyűlés kapjon egy részletes tájékoztatást. Ez egy több mint 3 milliárdos beruházás. Az ülésen ugyanakkor magam is kénytelen voltam támogatni a napirendről történő levételét, mert polgármester úr előterjesztésében egy olyan anyag jött, melyből gyakorlatilag semmi sem derült ki. A remény hal meg utoljára, talán majd a következő közgyűlésre kapunk olyan előterjesztést, mely tartalmazza az érintett tulajdonosokkal kötött megállapodásokat, a beruházót vagy beruházókat, reméljük, lesz benne csabai vállalkozó, egyáltalán azt, a munka mennyire fogja befolyásolni a környék lakóinak mindennapi életét.

 patyolatépület.jpg

Az önkormányzat pályázatot nyújt be a belváros rehabilitációjának II. ütemére. A részletes program ezután kerül majd kidolgozásra. Ismételten egy alkalom arra, hogy a kerékpáros forgalom kikerüljön a sétáló utcáról. Természetesen úgy például a Wlassics sétányra, megfelelő előkészítéssel és átgondoltsággal, hogy ez se a kerékpárosnak se a gyalogosnak ne okozzon komoly nehézséget. Szerintem ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a nevében legyen sétáló a sétáló utca. Remélem, a Mednyánszky és Gyóni Géza utcák újraaszfaltozása beilleszthető a programba.

 

A közgyűlésen beszámoltak a Békéscsabán működő nemzetiségi önkormányzatok 2013. évi tevékenységéről. Összességében elmondható, hogy mind a négy testület lehetőségeihez mérten igyekszik hatékonyan ellátni feladatait. A románok esetében külön említést érdemel, hogy segítik a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, a lengyelek esetében pedig átlagon felüli aktivitással találkozhatunk, az pedig példaértékű, ahogy ápolják az 1848-49-es szabadságharcunk emlékhelyeit nem csak Magyarországon, hanem Erdélyben is.

 

A januári ülésen tettem fel képviselői kérdést a mintamenza programhoz kötődően polgármester úrnak. Ennek oka az volt, hogy számos szülő élt jelzéssel felém, a gyerekek egy része nem fogyasztja el az ebédet, inkább hazaviszi vagy a menzán hagyja. A 15 nap múlva, írásban megérkezett válaszból kiderült, hogy a program beindítása előtt igen, de azóta nem készült elégedettségi felmérés az érintettek bevonásával. Ezért a választ nem tudtam elfogadni. Úgy gondolom, ezt a felmérést minél előbb és minél szélesebb körben el kell végezni, hisz mindenkinek érdeke, hogy pontos képet kapjunk.

 vasútbcs2.jpg 

Elérte Békéscsabát a Budapest-Lőkösháza vasútfelújítás. Ezzel kapcsolatban tartottak lakossági fórumot a beruházók 2014. február 17-én Erzsébethelyen, ahol szépszámú érdeklődő és érintett jelent meg, magam is köztük voltam. A tájékoztatóból sokkal többet nem lehetett megtudni, mint amit a sajtó eddig már megírt. A jelenlévő polgárok sorban tették fel a kérdéseiket, melyre alig-alig kaptak választ. Polgármester úr –valószínű halaszthatatlan közfeladati ellátása miatt- nem tudott megjelenni. Ezért tettem fel neki a legutóbbi közgyűlésen képviselői kérdést, melynek lényege, hogy az erzsébethelyi polgárok teljeskörű tájékoztatása érdekében tart-e a városvezetés rövid időn belül lakossági fórumot,  polgármester úr részvételével? Továbbá milyen intézkedéseket terveznek, mellyel próbálják könnyíteni az erzsébethelyiek nehézségeit a vasútfelújítás időtartama alatt. Az, hogy előbb vagy utóbb ideér a felújítás, évek óta köztudott volt, polgármester úr kiadványaiban is rendszeresen szerepelt. Éppen ezért volt érthetetlen az a kapkodás, mely a vasúti híd lezárását megelőző két hetet jellemezte. Úgy tűnik, a beruházónak és a városvezetésnek ennyi idő sem volt elegendő, hogy felkészüljön a várható problémák megoldására. Érdeklődve várom polgármester úr válaszát, melyet 15 napon belül, írásban kapok kézhez.

k1.jpg

A 2013. évi költségvetés módosításánál került átvezetésre az az újabb 300 millió forintos tétel, melyet kormányhatározat alapján Békéscsaba kapott működőképességének finanszírozására. Folytatódik az állami adósságátvállalás a helyi önkormányzatoktól. Ez azt jelenti, hogy a város február 28-ig ismét tetemes, több milliárd forintot kitevő adósságállománytól szabadul meg. Számos esetben elmondtam, hogy amikor Vantara Gyula 2006-ban átvette Békéscsaba irányítását, 2,5 milliárd volt az adósságállomány, amely most meghaladja a 13 milliárd forintot. Ennek ellenére a kormányzati segítség mindenképpen növeli a város mozgásterét, hisz például 2015-ben a tőke és kamat törlesztés meghaladta volna az 1 milliárd forintot. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az átvállalt adósság számláját a végén a tisztességes adófizetők fogják kiegyenlíteni, köztük a Békéscsabaiak.

 k2.jpg

 

A csatornázás apropóján vállalt kötelezettséget a város arra, hogy összeállítja a Fenntartható Fejlődés Helyi Programját, mely sok tekintetben időszerű. Az anyag ad egy részletes, sok esetben túlzottan részletes helyzetleírást, majd teljesen általánosan, szinte az elvek szintjén fogalmazza meg a célokat. Mindezt úgy, hogy csak alig érinti a geotermikus energia, a nap- és szélenergia hasznosítását, a Led izzók alkalmazását a közvilágításban vagy a hulladékfeldolgozást. Ahhoz, hogy ezeket a szép, de általános elveket aprópénzre lehessen váltani, elengedhetetlen, hogy készüljön egy pontos ütemterv a fedezetek megjelölésével együtt, mely területenként tartalmazza, mit, mikor, hol és mennyiért akar megvalósítani a város a következő években. Az ezen a területen tett hatékony lépések egyrészt válaszok a 21. század kihívására, másrészt erősítik a helyi gazdaságot és a helyi közösségek önrendelkezési képességét, mely az LMP programjának mindig fontos célkitűzése volt.

 

 

A közgyűlési vitában polgármester úr az előterjesztés apropóján tett egy érdekes megállapítást. Szerinte a fenntartható fejlődés, mint fogalom „hülyeség” és ezt némi szóelemzéssel próbálta alátámasztani. Mindig tudtam, hogy a város polgármestere rendkívül sokoldalú, de ez a nyelvészkedés még engem is meglepett. Javasoltam, mint országgyűlési képviselő, ebbéli nézetét feltétlen ossza meg a gótikus ház falai között, például a parlament Fenntartható fejlődés nevű bizottságában.

 

A tavalyi sikertelen próbálkozás után újra pályázat kerül benyújtásra a Gyermekélelmezési Intézmény központi konyhájának a fejlesztésére, mely támogatandó, hisz az elavult szellőzőrendszert akarják kicserélni, megakadályozandó a folyamatos penészedést. Az előterjesztésben viszont szerepeltek olyan tételek, mint a hűtőkamra létesítése 2 millió forintért vagy az épületvillamossági szerelvények, vezetékek cseréje 3-5 millió forintért. Úgy gondolom, ezen tételek esetében fölösleges évekig várni a pályázatokra, mert a városnak ezt saját erőből is meg kell tudni oldania. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között készítik naponta az ételeket gyermekeink és időseink számára.

 

 k3.jpg

Ismét napirenden szerepelt a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program. Az Aradról áthozandó jó minőségű víz terve úgy tűnik, végleg kútba esett, így az uniós támogatású projekt hivatott számunkra az egészséges ivóvizet biztosítani. Ez a beruházás az, ahol Mészáros Lőrinc, a felcsúti polgármester cége is érintett. Több mint 25 milliárd forint erejéig nyert megbízást. Amióta a programról beszélünk, különböző, milliárdos végösszegek kerültek említésre, de ez mindig emelkedő tendenciát mutatott. Most 38 milliárd forintnál tartunk, a város önereje pedig meghaladja az 1 milliárd 200 millió forintot. A kérdés már csak az, a beruházás befejezése után változnak-e a vízdíjak és ha igen, akkor milyen mértékben fognak emelkedni?

 

 

A 2014-től 2017-ig szóló vállalkozásfejlesztési támogatási program hivatott segíteni a helyi kis- és középvállalkozókat. Ez pályázati úton +1 munkaerő foglalkoztatását 600.000.-Ft-ig, a technológia fejlesztését pedig legfeljebb 1 millió forintig támogatja. Ezzel egyet lehet érteni, bár a támogatás mértékét szerintem lehetne növelni. Nem szerepelt a célok között viszont a munkahely teremtés, mely azért furcsa, mert a tavalyi év folyamán egy cég esetében komoly prioritást élvezett a várost vezető frakciónál. Akkor az ital-nagykereskedéssel foglalkozó Bora Kft. kapott erre a célra 9,5 millió forintot, két évre elosztva. A munkahely megtartás fontos dolog, de eseti elbírálás helyett korrektebb lenne az azonos esélyeket biztosítani minden vállalkozónak, pályázati keretek között.

 

 k5.jpg

A Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálatáról szóló előterjesztés egy szakmailag jól megírt anyag. Sorra veszi azokat az utakat, útszakaszokat, ahol útfelújításra van szükség, vagy a biztonságos közlekedés szempontjából ívkorrekcióra, sövények visszavágására, csomópont átépítésre, körforgalom kialakítására. Nagyon helyesen tervbe veszi például a Bánát és a Corvin utca találkozásánál a körforgalom kiépítését. Sajnálatos módon viszont kimaradt az anyagból a Mester utcai útburkolat felújítása és a parkolóhelyek kialakítása a Tabáni és az I. világháborús hősök temetőjénél Ezzel kapcsolatos kérdésemre az illetékes osztályvezetőtől azt a megnyugtató választ kaptam, hogy amennyiben a szükséges fedezet rendelkezésre áll, úgy ezeket a beruházásokat is meg fogják valósítani.

Címkék: adósság ivóvíz békéscsaba fenntartható fejlődés lmp

Takács Péter, önkormányzati képviselő:

A közgyűlés tárgyalta a 2013. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítéséről szóló előterjesztést. Ebből kiderült, hogy a kiadások a felújítások (18,8%) és a beruházások (52,8%) kivételével időarányosan teljesültek. A megállapítás igaz a bevételekre, ezen belül a vagyoni bevételek maradnak el a kívánt mértéktől, a tervezett 394 millió forintból szeptember 30-ig 130 millió teljesült. Meg kell említeni az intézmények fegyelmezett gazdálkodását, valamint azt, hogy saját bevételeiket időarányosan vagy azt meghaladóan hozzák.

Kérdést tettem fel a nemzetközi kapcsolati keret alacsony, 15%-os eddigi felhasználásával összefüggésben. A szakbizottság elnökétől és a város polgármesterétől azt a meglepő választ kaptam, hogy ennek az alapvető oka a spórolás. Úgy gondolom, hogy takarékoskodni sok helyen kell és lehet, de a külkapcsolatok véleményem szerint nem ez a kategória. A valamivel több mint 3,5 millió forintból eddig 524 ezer forint lett felhasználva. A város igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik például a testvérvárosok területén. Úgy gondolom, hogy ezeket nem visszafogni, hanem hatékonyan működtetni kell, úgy kulturális, mint a civil és a gazdasági szférában, különös hangsúllyal Székelyudvarhely városának esetében.

ROU_Odorheiu_Secuiesc_COA.jpg

A 2014. évi költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a város adósságának állami átvállalása könnyíti Békéscsaba pénzügyi helyzetét. Még akkor is, ha tudjuk, a végén a tisztességesen adózó magyar polgárok fizetik ki a felvett kölcsönöket és kamatait.

Helyesnek tartjuk, hogy a koncepció nem számol adóemeléssel vagy új adó bevezetésével, a jelenlegi helyzetben ez nem is lenne indokolt. A koncepció leszögezi, a belépő fejlesztéseknek gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak kell lenni.

Egyetértünk, ezért kérdezzük, a már folyamatban lévő beruházás, a Csaba Park estében ezek a szempontok hogyan érvényesülnek? A valamivel több mint 1,3 milliárdos beruházással kapcsolatban eddig a közgyűlés még egy hozzávetőleges kalkulációt sem kapott a működés várható bevételeiről és kiadásairól. A koncepció leggyengébb pontja a foglalkozásbővítés és munkahelyteremtés. A célkitűzések között fel van tüntetve, de a vállalkozásfejlesztési előirányzaton kívül különösebb konkrétumot nem lehet találni ez ügyben. Ez utóbbi helyes, hogy van egyébként évek óta, de látható, hogy Békéscsaba gazdasági életét csak nagyon kismértékben mozdítja elő. Lényegesen több hasonló programra és hatékonyabb beruházás ösztönzésre lenne szükség.

 

Támogattuk az állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatos kérelmet, a volt Moziüzemi Vállalat, Tüzeléstechnika, Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, a Hadkiegészítő Parancsnokság és a Fegyveres Erők Klubja épületei esetében. Reményeink szerint előbb vagy utóbb Békéscsabán is beindul a gazdaság és akkor esély lesz arra, hogy a szóban forgó ingatlanokat bérbe lehessen adni.

 119938_koros_hotel.jpg

Az októberi közgyűlésen két képviselői kérdést fogalmaztam meg a polgármester úrnak.

Az egyik a Csabai Mérlegre vonatkozott, egész pontosan, hogy ebben az önkormányzati ciklusban van-e esély arra, a városi újságot helyi nyomda nyomtassa. Köztudott, hogy ez a munkafázis jelenleg Debrecenben történik, s úgy gondolom, ez rendkívül méltánytalan eljárás a helyi vállalkozókkal szemben. Joggal teheti fel bárki a kérdést, ha az önkormányzat vagy gazdasági társasága nem a helyben adózókat bízza meg ilyen típusú munkával, akkor másoktól mit várhatunk el?

A másik kérdés pedig azzal a helyi rendelettel volt összefüggésben, melyet ez év áprilisában fogadott el a közgyűlés. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a polgármester eljárjon a településképet súlyosan sértő létesítmények tulajdonosaival szemben. Kérdésem arra vonatkozott, polgármester úr hányszor élt a rendeletben biztosított hatáskörrel, különös tekintettel a Körös Hotel épületére.

Ezeket, a viszonylag egyszerű válaszokat igénylő kérdéseket polgármester úr igen hosszan, de annál kevesebb konkrétummal válaszolta meg. Ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a Körös Hotel tulajdonosait felszólítással nem kereste meg, és minden jel szerint a Csabai Mérleget Debrecenben fogják nyomtatni a továbbiakban is. 

Címkék: adósság békéscsaba Körös Hotel Csabai Mérleg

Az LMP sajtótájékoztatója

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. október 18-i üléséről

 Gál István megyei elnök:

Közmeghallgatáson több témát is felvetettem, köztük a mindennapos testnevelés és a tornatermi kapacitások kérdését.

Mint köztudomású, városunkat is kötelezték arra, hogy általános és középiskoláit adja át az államnak, de az épületek fenntartási költsége maradt a miénk.

A közoktatás másik változtatása a mindennapos testnevelés bevezetése, felmenő rendszerben 4 év alatt megvalósítva. Ez 67 %-os óraemelést jelent. Amivel személy szerint csak egyet tudok érteni.

Megkérdeztem, hogy történt-e felmérés arról, hogy Békéscsabán van-e, lesz-e elegendő tornatermi férőhely a megnövekedett igényekhez képest? Ugyan tudjuk, hogy minden iskolának van tornaterme, de azokat még a kisebb óraszámra, bár nagyobb gyereklétszámra tervezték.

Ha nincs elegendő férőhely, tervez-e beruházást városunk annak érdekében, hogy diákjaink megfelelő körülmények között tornázhassanak?

A polgármester úr válasza: az udvaron is lehet tornázni, s egyéb módokon is le lehet tudni a tornaóra kötelezettséget. Engem ezzel nem nyugtatott meg, s valószínűleg a csabai szülőket sem. A két kérdésre a polgármester úr a választ nem adta meg. Bár közölte, hogy a kormány tornaterem-építési programot indít.

Nos a helyzet az, hogy csupán egy 3 milliárdos tornaterem-építési program van a 2014-es költségvetésben, s 2015-ben is csak ennyit terveznek.

Ezzel szemben összesen 82 milliárd forintot tervez költeni az állam 2014-ben stadionokra. 2017-ig pedig összesen 345 milliárd  forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés sporttal kapcsolatos beruházásokra.

Néhány százezer stadionlátogatóra ennyit szánnak költeni.

Eközben a közel 1,3 millió általános és közép- iskolás testnevelési körülményei javítására 3 milliárd jut majd.

Ezek a számok hűen kifejezik hazánk jelenlegi vezetésének társadalom szemléletét és értékrendjét.

 tornaterem.jpg

 

 Takács Péter képviselő:

 A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja azon fejlesztési irányok kijelölése volt, melyekkel Békéscsaba csatlakozni kíván 2014-2020 között uniós költségvetési időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz. Ehhez első lépés a fejlesztési irányok meghatározása, majd az Integrált Városfejlesztési Stratégia aktualizálása. A magam részéről üdvözöltem, hogy ebben a munkahelyteremtést elősegítő beruházások előkelő helyen szerepelnek. Többször hangsúlyoztuk, hogy a város legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya, mert meglátásunk szerint nem a közmunka fog megoldást jelenteni családok százainak, hanem a kiszámítható, megfelelő, megélhetést biztosító foglalkoztatás. Azt is szorgalmaztuk az elmúlt években, hogy a városnak az eddiginél lényegesen nagyobb intenzitással kell szerepet vállalnia befektetés ösztönzésben és a helyi gazdaság megerősítésében. Reméljük, ennek első jele ezen fejlesztési irányok között a munkahelyteremtés kiemelt szerepeltetése. Az ülésen javasoltam, hogy a turizmusfejlesztés célkitűzései közé kerüljön be az Élővíz csatorna teljes rehabilitációja.

 élővízcsatorna.jpg

Támogattuk, hogy a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Programhoz a saját erő kiváltása érdekében kerüljön benyújtásra támogatási igény a BM EU önerő alapra. Reméljük a kért támogatást megkapjuk, mert ha nem, akkor 2014-ben 362 millió, 2015-ben pedig 651 millió forintot kell előteremteni. Ez összesen több, mint egymilliárd forint, mely jelentősen megterhelné Békéscsaba költségvetését. Az előterjesztés tárgyalásakor megkérdeztem a város polgármesterét, hogyan állunk az aradi vízbázisról érkező jobb minőségű víz áthozásával. Válaszából kiderült, az aradi „vízprogram” úgy tűnik, kútba esett. Ehelyett a határ innenső oldalán próbálnak majd kutakat fúrni. Már csak az a kérdés, ezzel a lehetőséggel eddig miért nem számoltak és hogy mennyi pénz lett elköltve a meghiúsulni látszó beruházásra eddig?

 ivoviz.jpg

A közterület használat rendjéről szóló rendelet módosítása szabályozza, hogy hol lehet és hol nem a városban életvitelszerűen tartózkodni. Vitathatatlan, hogy ez elsősorban a hajléktalanokat érinti. A rendelet két fordulós, tehát a benne foglaltakat a novemberi közgyűlés fogja véglegesíteni, addig megteheti mindenki az észrevételeit. Az előterjesztéssel egyet értettem, mert a városban régóta működik a hajléktalan ellátás. Üzemel a hajléktalan szálló, a nappali melegedő, ahol lehet aludni, főzni, mosni, tehát életvitelszerűen tartózkodni. Ott szakemberek foglalkoznak nehezebb sorsú embertársainkkal, továbbá különösen a téli hónapokban utcai szociális munkások segítenek a rászorulókon. A Családsegítő Szolgálat az utóbbi években pályázati pénzből számos olyan programot indított, melyek a hajléktalanok társadalmi reintegrációját hivatott segíteni.

 

A szeptemberi közgyűlésen tettem fel képviselői kérdést a város polgármesterének Szarvas Péter elmozdításával összefüggésben. A válaszból az derült ki, hogy polgármester úr  nem tett lépéseket Szarvas Péter felmentésével kapcsolatban. Ez azért sajnálatos, mert így az ország egyik legfelkészültebb közlekedési szakemberét veszítettük el. Megítélésem szerint a város egyénileg megválasztott országgyűlési képviselőjének és polgármesterének helyzetéből adódóan mindent meg kellett volna tenni a vezérigazgató úr felmentésének elkerülése érdekében.

Az LMP sajtótájékoztatója

Békéscsaba Megyei Jogú Város 2013. szeptember 27-én megtartott üléséről

 

Gál István Elek megyei koordinátor

papir080522_170.jpg

Időközönként tájékoztatják a testületet a határozatokról. Köztük rendszeresen olyanokról, amelyeknek 6-7 éve lejárt a határideje.  A tegnap lejárt határidejű határozatokról pedig gondolom, 5 év múlva fogjáktájékoztatni a testületet. Az embernek olyan érzése van, hogy a hivatalban egy szobában tartják a kinyomtatott határozatokat egy jó nagy halomban. Időnként odaküldik az egyik hivatali dolgozót, hogy villával forgassa meg a papírokat, hogy be ne penészedjenek, ellenben szépen száradjanak. S amikor már évek alatt szépen pergamenszerűvé száradtak, akkor a jegyzőasszony felmarkol belőlük, s felmutatja, ezek már lejártak!


 

Címkék: adósság óvoda kerékpárút szociális bérlakás határozatok VAK rt Körös Volán

Takács Péter önkormányzati képviselő

 A nyilvános ülés elején tárgyalta a közgyűlés a fenntartásunkban működő óvodák közül öt intézmény vezetőjének a kinevezését. Ezek közül egyre, a Penza lakótelepi és dr. Becsey Oszkár utcai Óvodára érkezett több pályázat, melyből egy érvénytelen volt. Az állva maradt két pályázó véleményem szerint jó vezetői programot fogalmazott meg és eddigi szakmai életútja alapján alkalmas az intézmény vezetésére. Ugyanakkor ahogy eddig, így most sem tudtam eltekinteni a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményétől, mely nagy többséggel a belső pályázó mellett foglalt állást és én ennek megfelelően szavaztam.

iskola épület2.jpg Az iskolák államosításakor többször hangsúlyoztuk, hogy ezzel nagymértékben csökken az önkormányzatok mozgástere. Ezt jól példázza a mostani ülésen a Szent László utcai Iskola igazgatói pályázata. Eddig ötévente a testület nevezte ki az oktatási intézmények vezetőit, most az államosítás után maradt a véleményezési jog, amelyet a kinevező vagy figyelembe vesz, vagy sem.

Az LMP kezdeményezi soron kívüli közgyűlés összehívását Békéscsabán.

 

Valamennyiünk előtt ismert tény, hogy az utóbbi napokban az ország milyen komoly erőfeszítéseket tett és tesz jelenleg is a Dunán érkező árhullám megfékezésére. A védekezésben példás összefogás jött létre az állami és civil szervezetek, a kormányzati valamint önkormányzati szervek, továbbá az állampolgárok között. Városunk mindig élen járt a bajba jutottak megsegítésében, a honfitársainkkal való szolidaritás kifejezésében határon belül és túl.