A kormány újabb látványos pótcselekvésbe kezdett: aláírásokat gyűjt a rezsicsökkentés védelmében, ahelyett, hogy a valódi megoldást megszavazta volna a növekvő közmű-számlák ellen. Az LMP energiahatékonysági beruházásokról szóló részletes költségvetési javaslatot nyújtott be, de azt leszavazta a kétharmad. Úgy tűnik egy évvel a választások előtt fontosabb a 10%-os kampányfogás reklámozása a Fidesznek, mint a hosszútávon is eredményes rezsicsökkentő- és munkahelyteremtő programok elindítása.
Ki issza meg a 10%-os rezsicsökkentés levét?
A lakossági árak ugyan valamennyivel kisebbek lesznek, de a nem lakossági fogyasztóknak nem fognak csökkenni a számlái, sőt. Ugyanis a szűkebb bevételeket valahonnan pótolniuk kell az energiaszolgáltatóknak. A kormány népszerűség-hajhász húzását a magyar KKV-szektor szenvedi majd meg. A rezsicsökkentés előzetes becslések alapján több tízmilliárd forintos kiesést fog jelenteni a szolgáltatóknak, így szinte biztos, hogy árat fognak növelni az ipari fogyasztókkal szemben. A KKV-k és az ipari energiafogyasztók 10-30 százalék többletkiadással kalkulálhatnak. A legnagyobb mértékben a középfeszültségen vételező vállalkozások, vagyis az amúgy is végsőkig megszorított KKV-k terhei növekednek. Könnyen belátható, hogy ez előbb-utóbb elbocsátásokhoz fog vezetni. Vagyis a Fidesz rezsicsökkentési kampányfogása végső soron a munkanélküliek számának növekedéséhez és hazai kis- és a középvállalkozások csődjéhez járul hozzá. Pedig lenne más mód a közüzemi számlák csökkentésére.
Orbán nemet mondott az energetikai beruházásokra, nemet mondott százezer új munkahelyre
A 2013-as költségvetés vitájában az LMP részletes javaslatokat dolgozott ki a „Magyarország talpra áll” című programjában: az épületek energiahatékonyságának javításával jelentősen csökkenthetőek a havi számlák, és közel százezer új munkahelyet lehetne létrehozni. Orbán Viktor a rezsi csökkentésének leghatékonyabb eszközére, az energiahatékonysági beruházásokra nemet mondott és a kétharmad leszavazta az elképzelést.
Lehet más a rezsicsökkentés: hosszútávon is eredményes, KKV-kat erősítő programmal
Változtatást sürgetünk a külföldi tulajdonú energiacégek adóztatásában. Az érintett társaságoknak Magyarországon a nemzetközi szinthez képest fele akkora a profit-visszaforgatási rátája. Azt a profitot, amit az energiacégek Magyarországon tartanak, alacsonyabb szinten kellene adóztatni; amit kifejezetten energiahatékonysági beruházásokra fordítanak, azt pedig egyáltalán nem. Amit kivisznek az országból, azt viszont magasabb kulccsal adóztatnánk.
Egy 200 milliárd forintos zöldberuházási alap létrehozását szorgalmazzuk: a lakóházak és intézmények szigetelése nem megfelelő, s amíg ez nem javul, nem lesz előrelépés az energiahatékonyságban. Alternatív, megújuló energiákban kellene gondolkodni, amelyek nem csak rövid- hanem hosszú távon is megoldást nyújthatnak a rezsicsökkentésre.
Javasoljuk, hogy a nyílászárócserébe, a falak szigetelésébe vonják be az energiaszolgáltató cégeket is. A vállalatok elvégezhetnék a beruházásokat, a fogyasztók pedig a munkálatok megtérítéséig azonos rezsit fizetnének. Ezek a beruházások az építőipar és az alacsonyabban képzettek foglalkoztatási problémáira is megoldást jelentenének. Az építőipar fellendülésével is járó beruházások elősegíthetik a kis- és középvállalkozók, valamint a helyi gazdaság megerősödését.
